Pecás hétvége, végül tökéletesen felépített fogsorral

Majdnem hatalmas katasztrófa történt, amit el kell, hogy meséljek nektek.

Minden évben megrendezzük a szokásos pecás hétvégénket a srácokkal. Ez nekünk nagyon fontos, hiszen egyrészt imádunk pecázni, a haverokkal ökörködni, és ide még az asszony is elenged mindannyiunkat, zokszó nélkül, mert annyira el vagyunk zárva a környezettől, hogy nem félnek, hogy hülyeséget csinálunk.

Az idei esemény pedig extrafontos volt, mert tavaly a Józsi, valami új beetető technikával egy 1 méteres harcsát fogott. Szerintem nekem ennél sokkal jobb a technikám, és idén mindenképpen ki akartam próbálni, na, meg persze le is akartam nyomni a Józsit, akinek azóta akkora lett az arca, hogy alig bírjuk kiállni.

Egyébként rendes fazon, jó barátomnak mondhatom, reméltem, ha idén valaki megdönti ezt a rekordot, visszaáll a régi rend, és újra olyan jó fej srác lesz, mint volt, nem ilyen beképzelt majom.

Közbe jött viszont egy váratlan esemény, amire nem számítottam, és ez majdnem keresztülhúzta a számításaimat a kedvenc hétvégémmel kapcsolatban.

Már régóta be volt tervezve, hogy idén megcsináltatom a fogaimat. Sokáig spóroltam rá, nagyon megfontoltam, de eldöntöttem, hogy belevágok, már senki sem tarthat vissza.

Ki is választottam a szerintem megfelelő fogorvost, egy haverom ajánlotta, és meg is kezdtük a kezeléseket. Már az elején sejtettem, hogy valami nem stimmel, mert már negyedszer voltam ott, de érzésre még mindig nem történt semmi. Olyan érzés volt, mint ha folyamatosan ugyan azon a foghelyen matatnának, ami nekem furcsa volt, és nagyon fájt is, pedig az előzetes elmondások alapján nem nagyon szabadott volna.

Nem volt egy olyan bonyolult folyamat, 3 implantátumot kellett beültetni, de feltűnően sokáig tartottak az előkészületek, én pedig egyre türelmetlenebbé váltam. Rákérdeztem, hogy mi a gond, de csak annyit mondtak, hogy legyek türelmes, ez egy hosszú folyamat. Persze, fel voltam erre készülve, de mégis gyanús volt, nekem valami nem tetszett. Nem tudtam megmagyarázni, hogy mi, de akkor is ezt éreztem.

Már vészesen közelített a hétvégém, és a fogam még sehogyan nem állt, pedig rengeteg időm és pénzem volt már benne. Az orvos pedig minden kezelés alkalmával elmondta, hogy ne végezzek fizikai feladatot, mert jelen állapotomban nem szabad. Ezt sem egészen értettem, ezért egy életem, egy halálom, fogtam magam és elmentem egy másik orvoshoz, akiről az interneten azt olvastam, hogy nagyon profin dolgozik, és szuper minőségű implantátumok  kerülnek csak felhasználásra az ő keze által. Elmentem hát hozzá, megvizsgált, és láss csodát, kiderült, hol a hiba. Az új doki megállapította, hogy orvosi műhiba történt, azt ne kérdezzétek, hogy pontosan micsoda, mert nem értek orvosul, de a lényeg, hogy nagyon elrontottak valamit, és az tartott ennyi ideig. Az implantátumok behelyezését meg sem kezdték a másik helyen, csak a hibát próbálták helyrehozni, és ezek szerint arra is nagyon törekedtek, hogy én ebből az egészből lehetőleg semmit, de semmit ne vegyek észre.

Még olyan mondat is elhangzott a másik helyen, hogy el kellene gondolkodnom, hogy biztosan szeretném-e ezt az implantátum dolgot, mert elég idős vagyok, és nem biztos, hogy jó ötlet, hogy befogadja a szervezetem, de ezen az új helyen elmondták, hogy ez is csak kifogás volt, mert az ember kora egyáltalán nem kizáró ok, hogy fog implantátumot helyezzenek a szájába.

Végül úgy döntöttem, nem megyek vissza az első helyre, hanem ezen az új helyen fogom megcsináltatni a fogaimat. Sokkal profibb volt a hozzáállás, sokkal kedvesebbek is voltak velem, mindenről nagyon pontosan tájékoztattak, és a fájdalmak is eltűntek, amiket az első helyen okoztak nekem.

Persze, így is egy hosszabb folyamat volt, mire a végére értünk, de legalább haladtunk a feladattal, és mire elérkezett a kedvenc pecázós hétvégém, készen álltam, hogy kifogjam a nagy halat az új, (szerintem) tökéletes technikámmal.

Na, persze az élethez szerencse is kell, és nekem az most nem volt, mert a legnagyobb fogásom egy 40 cm hosszú süllő volt, mégis jó érzés van bennem, mert megpróbáltam. Józsi pedig, annak ellenére, hogy senki nem tudta lenyomni, mégis visszavett, és sokkal normálisabb, így az egész hétvége nagyon jó hangulatúra sikerült mindenkinek.

És ami a fogorvosokat illeti, én többet máshova biztosan nem megyek, csak erre az új, tökéletes helyre, amire legnagyobb kiszolgáltatottságomban találtam. Mondjon bárki, bármit, nagyon nem mindegy a mai világban az orvosválasztás, és én ezt most a saját bőrömön tapasztaltam meg. De azért, hogy mással ne történjen ilyen, ajánlom figyelmetekbe, mert ők minden szempontból remek választásnak bizonyultak.